Adventi naptár

Tavaly készült, vagy tavaly előtt?? Rohan az idő. Tavaly előtt kellett, hogy varrjam. Tavaly karácsony körül el voltam, ugye foglalva a szüléssel és a H1N1es kűzdéssel...nem igazán a varrás volt a fő téma. Na, de ez mind elmúlt, ha nem is nyomtalanul. Hiszen a szülés következtében itt van ez a már egy éves sárkány, aki mindenhovafelmászikésjönmegyrendezkedikkiborít. Nagyon-nagyon remélem, hogy az idei advent békés lesz. Bízom mindenben ami csak szent.
Az adventi naptárhoz még sajna hiányoznak zsákok, de meg kell varrni, mert a közönség követeli. Meg követel még színes szélesvásznú álomkabátot is..Hogyan???

A kész zsákok!

Élőben jobban mutatnak a zsákok egyébként. A képeken alig látszik, hogy anyagból vannak. A varrógépem még mindig remek: van rajta csillag meg harang meg hópihe minta is. Ezekből mind került a zsákokra. Még az ovis adag hátra van. Szerdán azokat is szeretném elkészíteni. És utána elviszem az öregnek az Északi sarkra. Hurrá!

Helloween

Azért Helloweenra sikerült egy kis apróságot varrnom a CIKI VAGY CUKI-zó társaságnak. Legyen mibe gyűjteni az édességet. Nagyon tuti szabási- varrási ötletet kaptam. Egy - ami kettő- varrással meg lehet csinálni ezeket a zsákokat. Mit szenvedtem egy hónapja Bebő tisztasági csomagjának zsákjával! Ha ezt akkor tudom, nem sikerül volna olyan csúfra, hogy lefényképezni sem mertem...De most már bármilyen méretben megy ez a bélelt zsák, madzagos összehúzással.
Tegnap pedig varrtam 22 db (nagymamai segítséggel) Mikulás zsákot az isibe és már csak 24 kell az oviba..HŰŰŰ jól bevállaltam. :)
A képet pedig tavaly varrtam, anyukám csinálta a hímzéseket. Idén a két macskával egészült ki.

Áll a bál!

Szegény, elhanyagolt blog. De a blogger is, hiszen cseppnyi ideje sincs a varrásra. Mert, ahogy a múltkor a húgom megjegyezte:"Nálatok mindig áll a BÁL!" És ha jól megnézzük gyermekeim neveinek kezdőbetűjét, ki is jön, ugye. Mivel a hármaska is már jár, lassan egy hónapja - mi mást csinálna egy 10 hónapos - elég sűrű az élet. Hát, mit is mondhatnék, itt vannak már a bacik is, de szerencsére most az anyukák vannak soron. De az se jó..így megint áll a bál...

A kezdet

Minden kezdet nehéz. Mondom most, szeptemberben, az első iskolás gyermekem indításakor. Ez a takaró például így kezdte. Akkor még azt hittem évek, mire kész. És lám, mi is lett belőle. Ma egy tanárnéni azt ígérte lassan minden elcsitul és elkezdődik az év szépen folyni. Hiszek neki.

Tulipános takaró 4.

Hát ilyen lett a tulipános takaró. Jó lenne tudni ilyenkor, vajon hány méter cérnát használhattam fel....Legközelebb majd lemérem. Rengeteg-rengeteg varrás van benne. Még hátravan a szegés, hátlapozás és tűzés, aztán mehet élesben használatra.

Tulipános takaró 3.

Miután készen lett a 18 db tulipán hatosával egy sorba varrtam őket. Kész kis kert lett. Már csak a sakktábla minta maradt hátra, ami a két szélére kerül.

Majd szárak is lettek és sárga tulipánok is.

Majd ezeket összevarrva kialakítottam a tulipánok fejeit. És sikerültek. Még hátra volt a tulipánok szára és levele. Mivel gyorsvarrással varrtam mindet egyszerre készültek el a fejek, mind a 18 db.

Tulipános takaró

Első lépésként csináltam egy csomó - 108 db - kis négyzetet két háromszögből. Szerencsére segítségemre volt a gyors háromszögek technika és a remek varrógépem, ami tartja a pontos varrásszélességet.

Régiből újat! - Kivételesen nem textil

Valaha szép volt, nyers fa kis asztal, két székkel. De az idő során bekoszolódott. Hiszen már a hetedik nyaramat töltöm a balatoni házban, ahogy utána számoltam a minap. Egyre több gyerekkel. Ideje lekapcsolni a villanyt :). Szóval nekiláttam egy egyáltalán nem alkalmas délelőtt ( mert olyan már nincs, hogy alkalmas bármire az idő), hogy átfessem az egészet. Az eredménnyel igen elégedett voltam. És mi más került volna rá, mint kagylók, egy ügyes sablon segítségével. A fiúk is segítettek, és végül nem lett senki sem nagyon festékes - talán azért mert nem engedtem, hogy ruhában fessenek?! Sajnos a festék teljes száradása előtt már hozzányultak, így tökéletes nem maradt. De hát semmi sem az. Most viszont az asztal készen áll még sok reggelire és ebédre. Idén már egyre kevesebbre, mert lassan hazaűz minket a honvágy. :)

Ciki sapka, de cuki!

Ezt a sapkát egy bucsúban vettük hirtelen felindulásból. És csak a fényképeken vettem észre, hogy fordítva varrták rá a cimkét. No meg ferdén is, és az egész kalap esik szét egyébként. Tutira meg fogok próbálni ilyet varrni. Olyan sokszor hiányzik bosszantóan csak egy pici az igazi minőséghez..De Lilin jól áll!

Újabb UFO és újabb falvédő!

Fúúú! Ez a falvédőt tavaly előtt kezdtem el ha jól emlékszem - de még az is lehet, hogy még egy évvel korábban. Szegény hol itt lakott, a nyaralóban, ahol most ülök és a forróságban még a lábam is melegíti a laptop..hol velünk lakott Budaörsön. De elkészülni csak nem akart. És akkor most BANG! Kész! A falra még nem került fel - ne kapkodjuk el a dolgokat, de azért a fotót már megérdemli. És akkor kétségbeestem, ugye nem bébis ez egy hét éves gyereknek?? Na mindegy, ha az, majd megkapják a bébik :). És hát a hangulata....a kedvenc tengeresem - pirosban. Azért piros, mert akkor egy piros rácsos ágyat kaptunk és az állt bent a szobában. Ma már nem áll bent, de a piros szín maradt a nyakamon. Azért nem olyan nagy baj.Igaziból csak egy világítótornyot akartam rávarrni, meg esteleg a hajót. De aztán jött a gyermek és kért homokvárat, meg rákot, meg halat...és így lett ilyen a kompozíció. A homokozólapátot külön kiemelten kellett rácikk-cakkolnom. Apró örömök. És most már tényleg el kell kezdenem a középsöm falvédőit, mert lelki gubanc lesz! Na és azt kibogózni!!!

Almás falikép

Ezt az almás faliképet pont egy éve varrtam, itt a Balatoni ház tetőterében. Talán nem volt ilyen meleg és pocakom is volt, megvarrtam. A tatabányai varrótáborba készült. Most is nekivágok egy hasonló technikával készülő képnek, takarónak, csak tulipánokat fogok varrni. 18 db-ot. És még csak három van kész. Itt a blogon minden nap dokumentálom a haladást. Hajrá a 35 fokban!
A tatabányai táborról:www.foltraforgok.eoldal.hu

Nyár van, nyár!

Ilyenkor, amikor a hőmérő higanyszála napokig nem megy 25 fok alá, szinte elképzelhetetlen, hogy sálat vagy sapkát vegyünk valaha is újra. Még a plüss anyag látványa is melegít! Ezeket a pingvineket Tilda után szabadon varrtam a télen, amikor a nagyobbik fiamat őriztem éjjel lázasan. Le kellett, hogy foglaljam a kezem az aggódásom közepette. Hát ekkor is jól jön a varrás, legalábbis nekem. Nagy sikerük lett a fiúknál és azóta is ott ülnek az éjjeli szekrényeken, vagy ahogy Ádám hívja az éjjeli asztalkákon.

Büszke Mami!

Egyre inkább beszivárog a blogba a családom, a gyerekek, óhatatlanul. De most ez annyira örömmel tölt el. Nagyobbik fiam rákattant a fényképezésre. Órákon keresztül képes kattogtatni és mindent lefotóz. Először azt gondoltam, lesz majd egy rakat kép törölni a gépről. Aztán meglepett: nagyon jókat csinált. Múlt hetet pedig egy véletlenül talált fotótáborban töltötte. Ott csinálta ezeket a képeket. Nagyon tetszenek, és nagyon büszke vagyok rá! Lehet, hogy egy életre szóló hobbit talált. Az a lényeg, hogy most élvezi és mi is.

Befejeztem!!!!

Mentségemre legyen mondva, nem akkor kezdtem el ezt hímezni amikor Ádám született. Pedig akkor kellett volna, de hát a fennforgás és az élet sodrása... amiben sokszor képtelen vagyok helyes időbeosztást találni. Szóval mindez idáig sodort, hogy már elmúlt négy éves és most került ki a falára ez a kép. Tavaly nyáron találtam rá a mintára, amikor Humphrey figurája egyébként végleg belopta magát a szívembe. Mikor megláttam a kis keresztszemes egységcsomagban a képet rögtön Ádám jutott eszembe mert az eredeti aláírás a mintán ez volt: Superhero. Hát nekem ő az. És a kedvenc filmje sokáig a "szuperhősök" volt (Hihetetlen család). Aztán a kedvenc filmje a Mamma mia lett, aminek a zenéjére egy szál fütyiben ropta a balatoni nyaraló teraszán az asztal tetején. Amikor az ember a hétköznapi sodrásból ki tudja picit emelni a fejét rájön, hogy micsoda hihetetlen kaland egy gyereket nézni felnőni, alakulni. Kis szuperhero-k!

Tenger, párna, Balaton

Most találtam meg ezt a képet. Nem is tudom már mikor csináltam a párnát. De nem is hiszem el, hogy valaha volt ennyi türelmem és időm. Ugyanis keresztszemmes öltéssel készült, ajándékba. Nem is tudom, az ajándékozott használja-e még. Nagyon szeretem az ilyen tengeres-strandos mintákat, főleg a balatoni házunkat szeretem - szeretném telepakolni ilyenekkel. Főleg ha a tengerparton lenne. De elégedjünk meg a magyar tengerparttal, ami megint nagyon hívogat már minket. Főleg ma, mikor végre megint látjuk a napot!!!! Talán ez megmarad és még másfél hét és már csak a teraszonreggelizünknaplementétbámulunkalszunkúszunkeszünkfagyizunkbiciklizünknapozunkésatöbbi. Remélem varrni is lesz időm!!
Mindenkinek jó nyarat!

Madár

Ez a kép kb. két éve lóg az étkezőnkben. Még sosem látttam vörösbegyet életemben, amíg a mostani házunkba nem költöztünk. Ide is csak akkor járnak amikor igen nagy már a hideg. Egyszer egy vörösbegy odaült a középső gyermekem mellé mikor ő az erkélyajtó előtt, bent a melegben játszott. Azt hittük beteg, mert annyira csak kuporgott ott. Ádám természetesen azonnal el akarta vinni az állatorvoshoz. Persze, mi felnőttek nem akartunk csalódást okozni. Mikor meg akartuk fogni, huss, tovarepült. Nem volt semmi baja, csak barátkozni akart. Igazi mesebeli vörösbegy volt. És megvarrva, papírra varrás technikájával, lóg émlékül az étkezőnkben.

Falon az univerzum!

Az univerzum nagyobbik fiam ágya mellett terül el. Rajta van egész naprendszerünk. Plutót is rá kellett raknom, mert nagyon megsajnáltuk szegényt a "lefokozása" miatt. Rajta van a házunk is, külön kérésre, a Föld bolygón. A falra pedig egy nagy űrhajót festettünk, meg bolygókat űrlényekkel.
Applikációs technikával készült a falvédő, és a csodás Elna varrógépem sok öltésféleségét ki tudtam rajta próbálni. Szabad gépi tűzés is van rajta, például a nap "sugarai". Nem is volt olyan nehéz mint gondoltam. Azt mondják a szabad gépi tűzésnél, hogy a gyakorlat teszi a mestert. Tényleg, a kezdeti sikertelenségek, görbének induló, ám szögletesnek sikerült minták után egyszercsak elkezd szépen görbülni az a cérnavonal. De még van egy jó pár év gyakorlás előttem azt hiszem. A jó varrógép nagy segítség ilyenkor!
Az alap ötletét a falvédőnek egyébként a franciaországi Ezüstvölgyben megrendezett patchwork találkozón láttam, ahová kijuthattam. Nagyon nagy élmény volt, mindenkinek ajánlom. Csodás hely, kultúrált és igényes rendezés. Szóval ott láttam egy kis képet, majd miután hazajöttem nagyobbá gondoltam, és megvarrtam. Most pedig élvezi a kisfiam.

Nyulas táska, vagy kutyás?

Nem minden sikerül úgy, ahogy eredetileg elképzeltük, ahogy szemünk előtt láttunk a végterméket. Hát ez a kis tarisznyát sem pont ilyenre álmodtam meg. Ádám fiamnak készült tojásokat gyűjteni a locsolásnál és a reggeli nyuszi-csoki keresésnél. Egy nyuszi fejet szerettem volna varrni. De lényeg, hogy kék, mert a kedvenc színe. De mikor meglátta: "Ja, azt hittem kutya!"- mondta ő. Mindezek ellenére ott feszített az oldalán egész húsvét két napján, legyen bár kutya vagy éppen nyúl. Mert a lényeg neki egészen máshol volt. És most nekem is meg kell tanulnom. Azt hiszem sokszor nekem mások sokkal hamarabb megbocsátanak mint én magamnak. Ádámmal ellentétben engem még mindig zavar, hogy inkább kutya...

Wash day-wash week!

Még ősszel lett kész ez a kép. Akkor kezdtem el, amikor leforrázott lábammal ágyban feküdtem. És azért lett tulajdonképppen aktuális, mert éppen tavaly Húsvét környékén volt. A diófánk alatt ülve vártam a locsolókat, a kapunyitóval a kezemben, mert annyira sem tudtam felállni, hogy kinyissam. Akkor volt a pocakomban Lili. És holnap már együtt várjuk a locsolókat. Circle of life.
Másik aktualitást is kapott a kép: elővettem a gyerekcipőket, és kisúroltam mindet. Fogpiszkálóval piszkáltam ki a sarat néhány cipő talpából. Én! Sose gondoltam volna. Nagy munka volt, mert sok cipő gyűlt össze az évek során. Így lett a Wash day is aktuális bár én inkább már Wash week-nek érzem :) .
Boldog húsvétot!

Új hét, új hétfő!

Még szerencse, hogy ez a hétfő egy madárcsicsergéses tavaszi napra esik. Különben nehezebb lenne kikelni az ágyból. Fiúk már az oviban, dolgozóban. Lányok itthon őrzik és rendezik a házat. És a héten sok a feladat. Közeledik húsvét, a virágos, tavaszi nyuszis ünnep. Hát lássunk neki. Addig is mindenkinek jó hóvirág nézegetést kívánok ezzel a hímzett képpel, amit a napokban fejeztem be! Bár nálunk már a tulipán is kikelt. Hiába be kell hozni a hosszú tél visszatartó erejét. Boldog készülődést!

Az első befejezett UFO-m!

Mostanság én is arra jutottam, hogy jó befejezni az elkezdett dolgainkat. Legalábbis folytatni. És ez az élet sok területére is igaznak tűnik. A nagy tavaszi lelki nagytakarítással a varrósszobámnak is nekiálltam. Már zavaróan sok a meg nem valósított terv. Lassan felnő a gyerek akinek a játszószőnyeget elkezdtem...Szóval itt az első múlt héten befejezett játszószőnyeg. A pici lány még a pocakomban volt, amikor elkezdtem, és mivel addig két fiam volt, azt hittem nem tévedhetek. De mégis. :) Azóta elkezdtem a rózsaszín változatát is..no az még ufo (unfinished object).

Tavasz van!!!!! Hurrá!!

Végérvényesen beköszöntött a tavasz. Mikor reggel megnéztem a hőmérőt 9,5 fokot mutatott. Hát ez mennyei, gondoltam. Rögtön elő is kellett szednem a tavaszi foltvarrós dekorációkat. Érdekes nyuszisom nincs is. Talán majd idén?? A fiúkkal már elkezdtük a nyuszis papír díszeket. És tegnap már számonkérték az úszómesteren, hogy nem látszik, hogy az uszoda készülne a húsvétra. Hihetetlen az élet körforgására való figyelmük, hitük. Jó nagy pohárral merítek belőle én is. :) És lassan kezdenek nyílni a kedvenceim: a nárciszok. De addig is itt egy foltos-nárcisz, papírra varrással készült még tavaly tavaszra.